Reggel mikor felébredünk, és azt érezzük minden rendben, és jól mennek a dolgaink, nem is sejtjük, hogy elég egy SMS, és összeomlik minden.

Biszex vagyok, de az elmúlt fél évben csak pasikkal volt bármilyen kapcsolatom. Voltak egyéjszakás és félórás kalandjaim is, de volt szerelemnek tűnő kapcsolatom is. Nem bánom egyiket sem, kellettek. Fiatal vagyok, 22 éves, és úgy vagyok vele, hogy inkább most tegyek meg olyan dolgokat, amiket később megbánok, mint 40 évesen.

Volt egy srác, akivel kialakult egyfajta viszony. Igen, viszony. Párkapcsolatban és a menyasszonyával, boldogok. De ő szeretett volna kicsit változatosan, kíváncsian, veszélyesen kalandozni, és kipróbálni, hogy milyen lehet pasival. Jó volt vele. És támogatott. Szép összeget kaptam, fehérneműket, wellness hétvégéket a diszkréciómért, és soha nem éreztette velem azt, hogy fizet bármiért is. Nem kezelt kurvának, vagy escortnak, vagy bárminek. És nem is tartom magam annak. Segített, mert tudta, hogy vannak céljaim, terveim, és tetszett neki, hogy vannak ambícióim. Még a szex is jó volt vele.

Tegnap megbeszéltük, hogy találkozunk, átjön, jól érezzük magunkat, de őszinte leszek, a szexre és a pénzre is számoltam. Kemény hónapom lesz... új lakás, büntetés, sok sok kiadás. És ő egy bizonytalan-biztos pont volt. De ma azt írta, hogy nem fogunk találkozni többet, mert nem érzi, hogy szüksége lenne rám, és inkább heteró marad. Rettegtem ettől a pillanattól, de tudtam, hogy el fog jönni. Nem tudok róla semmit, végig rébuszokban beszélt, mindig elöttem érkezett, hogy ne lássam milyen kocsival jön, nem tudtam hol lakik, lehet, hogy nem is úgy hívják, ahogy én tudom. Védte magát, nagyon helyesen. Ő tudta, hogy mennyi időt, pénzt szán rám. És most ennyi, vége.

Három dolog futott végig az agyamon. Elsőnek az, hogy hol rontottam el, hogy mit csináltam rosszul, hogy mi volt az, amivel elértem, hogy ne akarjon látni többet. Utána hogy most mihez fogok kezdeni, kell a plusz pénz, a fizetésem nem elég ahhoz, hogy boldoguljak. És az, hogy mi lenne, ha egy kis ideig keresnék pár hasonló srácot, és összekötöm a kellemest a hasznossal.

Meg lehet ítélni, le lehet kurvázni, de nem vagyok az. Még gondolkozom mi legyen.

Megosztás a facebookon

Köszöntök mindenkit ezen az oldalon. Hosszas tétlenség után végül mégis úgy döntöttem, hogy blogot nyitok, és elkezdem leírni ami foglalkoztat, a gondolataimat, a problémáimat, időnként a múltból csemegézve. 
Nem vagyok egy nosztalgikus alkat, és úgyis mindenkinem a velem, pontosabban a bloggal átélt érzései, élményei alapján fog kialakulni a véleménye rólam, mégis úgy gondolom, hogy időnként egy-egy történet erejéig mesélek az eddigi utamról.

A blog anonim, bárki, aki megemlítésre kerül benne álnevet kap. Ezt azért teszem, mert egy-egy véleménnyel, gondolattal senkit nem akarok megbántani. És azért mert bár ez ellentmondásos, mert az interneten bárki belelát főleg egy blogon keresztül a magánéletembe, de a családomra nem biztos hogy rábíznám a legintimebb privát gondolataimat.

 

Igyekszem rendszerességgel jelentkezni, és folyamatosan friss olvasnivalóval ellátni az ide látogatókat. Hozzászólásokra természetesen szívesen fogadok, és reagálok rájuk.

 

Minden jót!

V01

Megosztás a facebookon